A látássérültség sokfélesége

A képen fekete háttér előtt egy fehér alak sétál bottal és borítékkal, mely szimbólum a látássérültek leveleit jelölte

Az alábbi írás azoknak kíván támpontokat adni, akik szeretnének eligazodni a látássérülteket leíró fogalmakban, kategóriákban.

Azt mindenképpen tudni kell, hogy a látássérültség fogalma egy gyűjtőfogalom. A pontos definíciókat jogszabályok és  különböző szakmai konszenzusok határozzák meg, akár egymásnak ellentmondva is. Ez nem feltétlenül rossz dolog, mert egy gyógypedagógus szempontjai nem azonosak egy orvoséval vagy egy jogszabályt alkotó testülettel. Természetesen vannak átfedések a meghatározások között és az egyes ember látását kiértékelő szakemberek köre és a kiértékelés lehetséges módjai kötöttek, szabályozottak. A jogi útvesztők helyett, egy olyan átfogó kép kerül most bemutatásra, amelyiket könnyű eligazodásra használni.

 

A látásképességet mindig a lehetséges korrekciókkal kell értékelni. Ez azt jelenti, hogy egy szemüveges ember látását (általában) úgy értékelik ki, hogy közben szemüveget visel. Valakiről csak akkor mondják ki, hogy látássérült, ha a lehetséges és ésszerű segédeszközökkel sem éri el a látása az ideális teljesítményt.

 

Alapvetően “visus”-ban mérik a látást. Ez egy 0 és 1 közötti számmal fejezi ki azt, hogy mennyit lát valaki egy ép látású emberhez képest. Úgy kell elképzelni, hogy meg vannak határozva szabványok, hogy egy ép látású ember milyen távolságból képes észlelni ábrákat és azt keresik mekkora távolságból látja ezt a vizsgált személy. Így például kijön olyan érték, hogy 1/10, ami azt jelenti, hogy 1 méterről látja azt, amit ép látással 10 méterről kellene. Így lesz a visus 1/10 vagyis 10 százalék.

 

Ha a visus értéke 0,33 és 0,1 között van, azt gyengénlátásnak nevezik. Ha a visus 0,1 alatt van, azt a legtöbbször vakságnak nevezik. Egyes szabályozások beszélnek aliglátásról, ami 0,1-0,01 közötti visust jelentenek. Ugyanakkor minden besorolásban közös az, hogy a 0,01-es visust már vakságnak nevezik. Így létezik olyan vaknak minősített  ember, aki valamennyit mégis érzékel a szemével, de az az ép látással rendelkező emberhez képest ez az érzékelés 1 százaléknyi vagy annyi sem. E mellett még figyelembe veszik a látásképesség más jellemzőit is, például a látószög beszűkülését.

 

A gyengénlátás, az aliglátás és a vakság is sokféle lehet. Személyenként még akkor is hatalmas különbségekről lehet beszélni, ha az állapot mögötti betegség ugyanaz. Az állapotra hat az is, hogy az érintett születése óta látássérült vagy felnőttként vált azzá. Sok múlik az időközben szerzett tapasztalatokon, a kapott fejlesztéseken, segítségeken is.

 

A látássérültek nagyobb része gyengénlátó. Különböző adatok vannak arról, hogy mennyi ember válik látássérültté egy évben Magyarországon, de a legóvatosabbak is 9000 főről beszélnek. Sokan úgy válnak látássérültté, hogy ezt a tényt nem regisztrálják róluk, mert valamilyen okból ezt nem tartják szükségesnek.

 

A látássérültek kisebb része vak, illetve egy részük siketvak. A siketvakok olyan emberek, akiknek egyidejűleg van hallássérülésük és látássérülésük is. Éppen ezért siketvaknak minősül például az is, aki egyszerre gyengénlátó és nagyothalló. A létszámuk nagyjából a vaknak minősített emberek harmadrésze.

 

Fontos tudni, hogy a népszámlálási adatok szerint 21 ezer ember mondta magát olyannak, aki csak az egyik szemére lát. Ez az állapot nem minősül automatikusan látássérültségnek!

 

A kördiagram azt mutatja, hogy a látássérülteken belül mennyi a gyengénlátók, vakok és siketek aránya

 

A 2011-es népszámlálás adatai szerint Magyarországon 74 500 gyengénlátó, 10 500 vak és 3200 siketvak él. Mivel nem volt kötelező elmondani azt, hogy valaki látássérült ezért ezek a számadatok csupán minimális létszámokat jeleznek.  A valós létszám feltehetően ennél jóval magasabb, de így is legalább a lakosság közel 1 százalékáról van szó. Összesen 577 ezer fogyatékos él a népszámlálási adatok szerint az országban (a lakosság 6 százaléka!), ami azt jelenti, hogy a fogyatékosok 15 százaléka látássérült.

Kari